Zselic AMI

Művészeti ágak

Tanszakok

Intézményünkben négy művészeti ág közül választhatnak a tanulni vágyók: 
 
TÁNCMŰVÉSZETI ÁG:
    Néptánc

ZENEMŰVÉSZETI ÁG:
    klasszikus zene: bilenttyűs tanszak: zongora;
    népzene: vonós és tekerős tanszak: népi hegedű, népi brácsa,
    fúvós tanszak: népi furulya,
    pengetős tanszak: citera,
    vokális tanszak: népi ének

SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG: 
    színjáték tanszak: dráma- és színjáték

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG: 
    környezet- és kézműves kultúra tanszak

Zeneművészeti ág (klasszikus zene és népzene):

Csodálatos dolog hangszeren játszani, fület gyönyörködtetően megszólaltatni azt és ennek lehetősége mindenki számára adott. De nem is biztos, hogy leendő növendékeink kézzelfogható zenei eszközre vágynak. Többen talán a torkukban lévő hangszert szeretnék pallérozni. Nem lesz mindenkiből művész, de a zenetanulás életre szóló útravalót ad a gyermekek számára.
A zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
A zeneiskolai képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket.
A zenetanulás lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.
A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárnak gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Számos tudományos munka foglalkozik a hangszertanulás fejlesztő hatásaival, mindezeket nehéz lenne felsorolni, mégis álljon itt néhány példa:
   • a hangszerjáték megváltoztatja az idegrendszer felépítését, felgyorsítja az agy fejlődését;
   • javítja a memóriát, hiszen a folyamatos gyakorlás során az idegkapcsolódásokat is munkára készteti;
   • képessé tesz a kreatívabb gondolkozásra, hogy a gyerekek az élet más területein is sikeresebbé válhassanak;
   • fejleszti a motorikus készségeket, emlékezőképességet, mozgáskoordinációt;
   • pozitívan befolyásolja az íráskészséget, segít a reáltárgyak elsajátításában;
   • nem utolsó sorban kikapcsolódást, örömöt, katarzisélményt nyújt.

Természetesen, - mint mindenben- a tehetség mértéke határt szab a lehetőségeknek, de a legjobb esetben is évek kitartó munkája szükséges ahhoz, hogy valaki egy zeneművet szuverén módon el tudjon játszani, vagy éppen egy adott dialektus jellegzetességeit csiszolt technikai tudással tudja reprezentálni a hangszerén. Nem elég a foglalkozásokon való részvétel, a biztos tudás alapja a rendszeres otthoni gyakorlás. A hangszertanulás egyéni munka, de amint növendékeink tudása eléri azt a szintet, lehetőséget biztosítunk a társas zenélésre is, ami semmi mással nem pótolható közösségi élményt is nyújt számukra. A zenetanulás idővel jobban megtérül, mint bármi más!

Szakirányú továbbtanulásra jelentkező tanulóink „B” tagozatos képzés keretén belül emelt szintű oktatásban részesülnek. 

Szín és bábművészeti ág (színjáték):

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait.

A képzés lehetővé teszi a színművészet területén:

minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt,
a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését,
az alapvető színpad-technikai eljárások megismerését,
a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését,
azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják,
minél több színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók – megtekintését,
az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

Képző- és iparművészeti ág:

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.

A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában